FehérSólyomInfo

Noha a rendszerváltás óta meglehetősen keveset sztrájkoltak a magyarok, a Fidesz politikája ellen tiltakozók egyik fő fegyverévé válhat a munkabeszüntetés vagy a demonstráció. Elemzők szerint a készülő felsőoktatási törvény, valamint az egyetemi összevonások könnyen mozgósíthatják a rendvédelmi dolgozóknál egyébként nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező egyetemi és főiskolai hallgatókat is. A tömegben vegyipari dolgozók, mozdonyvezetők, BKV-sok, pedagógusok és nővérek is lehetnek. Minderről a Népszava számol be.

Mint írják, csak hétfőn, a fegyveresek érdekvédelmi fórumán jelentik be, mire jutottak a kormány és a sztrájkbizottság egyeztetésein, a végeredményt viszont sejteni lehet. Alig van esély a megállapodásra, a kabinet ugyanis a kiszivárgott hírek szerint biztosan visszahívja dolgozni az 57 év alatti, már nyugdíjban lévő rendvédelmieket. Akik nem vállalják a munkát, egész ellátásukat elveszíthetik. Ezt a sztrájkbizottság nem fogadja el, így könnyen újabb demonstrációkra kerülhet sor.

Eközben országos sztrájkhullám indulhat, a vegyipari dolgozók, a mozdonyvezetők, a BKV-sok, a pedagógusok és a nővérek is tiltakoznak a kormány munkavállalókat sújtó intézkedései ellen.

Ha a kormányzati oldal nem áll elő mindenki számára elfogadható elképzeléssel, a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fóruma (RÉF) ülést követően azonnal bejelentik – a civil szervezetekkel és ágazati szakszervezetekkel egyeztetett – tiltakozásuk módját, időpontját és helyszínét.

Az eredményes sztrájk, illetve tüntetés lehetősége az olyan szakszervezetek számára adott, amelyek a nemzetgazdaság, illetve az ország működőképessége szempontjából nélkülözhetetlen közszolgáltatásokat végző munkavállalók érdekeit képviselik – mondta a Népszavának Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Szerinte emiatt azok a szakszervezetek, amelyek komoly fennakadásokat okozhatnak, sikeresen alkalmazhatják a nyomásgyakorlás eszközét.

A Magyar Progresszív Intézet elemzője emlékeztetett: ilyen volt a tavalyi év elején a BKV-sztrájk is, amelyik napokig megbénította a budapesti közlekedést, s a szakszervezetek részéről alapvetően sikeres megmozdulásnak számított. Az azonban kétségtelen tény, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta kifejezetten alacsony a sztrájkban töltött órák száma, s ez igaz a 90-es évekre is, holott az igazán nagy átalakítások (elbocsátások, privatizáció, az életszínvonal drasztikus csökkenése) az előző évtized során mentek végbe.

Gyömöre Máté szerint kérdéses, hogy a mostani megmozdulások mennyire lehetnek sikeresek. "Egyelőre két dolgot látni: egyrészt egy rendkívül fontos közszolgáltatást végző munkavállalók vonulnak az utcára, másrészt viszont eddig a rendvédelmi dolgozók akciója mégsem tűnik eredményesnek" – fogalmazott.

Ugyanakkor paradox módon mégis úgy néz ki, hogy a kormány egy nehezen megnyerhető helyzetbe "lavírozta" magát. Ha engednek a rendvédelmi dolgozók követeléseinek, akkor kénytelenek lennének feladni korábbi álláspontjukat, ami nyilvánvaló "arcvesztéssel" járna, miközben a tüntető rendőr, illetve tűzoltó a társadalom széles rétegéből szimpátiát válthat ki. Főleg úgy, hogy a rendvédelmi dolgozók könnyen egy platformra kerülhetnek az egyetemistákkal.

A készülő felsőoktatási törvény, valamint az egyetemi összevonások könnyen mozgósíthatják a rendvédelmi dolgozóknál egyébként nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező egyetemi és főiskolai hallgatókat is. Mindez pedig nem csak azzal a veszéllyel járhat a Fideszre nézve, hogy népszerűsége tovább csökken, hanem azzal is, hogy a párttal hagyományosan jobban szimpatizálók körében is jelentősen esik a támogatottságuk